AKCIÓ

Miért kell a kullancsok ellen védekezni?

A kullancsok – azon kívül, hogy vérszívásukkal kellemetlenséget okoznak az állatnak – néhány súlyos betegséget is terjesztenek, melyek a kutyákra nézve (is) akár végzetes kimenetelűek lehetnek. Ilyenek pl. a Babesiosis, Lyme kór, encephalitis. A betegségek megelõzése érdekében akkor járunk el helyesen, ha azt próbáljuk megelõzni, megakadályozni, hogy az állaton kullancsok telepedjenek meg, illetve ha meg is telepedtek, ne legyen módjuk fertõzött nyálat üríteni az állatba. A védekezés módja lehet kullancs nyakörv, vagy különböző “spot on” (cseppek) készítmények, esetleg spray. Igen súlyos fertőzöttség esetén indokolt lehet a “kombinált” védekezés (pl. nyakörv + csepp).

Mit tegyünk, ha kullancsot találunk egy állatban?

Amennyiben kullancsot találunk az állatban, azt indokolt mielõbb eltávolítani. Az sem baj, ha esetleg a feje beszakad. Az eltávolítást lehetőség szerint úgy kell végezni, hogy az állat potrohát ne nyomjuk meg. Kereskedelmi forgalomban kapható (megfizethetõ áron) olyan speciális csipesz, kanál, melyek alkalmasak a kullancsok házilagos eltávolítására is. Ezek rendeltetésszerû használatát mindenkinek ajánljuk. A vérszívó olajjal, zsírral történõ bekenését nem javasoljuk, mert ugyan rendszerint eltávoznak tõle a kullancsok, de “fulladozás” közben nyálukat beleköpik a sebbe, így fertőzést okozhatnak. Kullancsos idõszakban séta után érdemes a kutyákat átbogarászni, átfésülni a kullancsok fellelése és eltávolítása érdekében. Különösen kullancs invázió esetén nagyon fontos, hogy ha az állat bágyadt, étvágytalan, lábfájós, lázas, gyenge lesz, mielõbb forduljunk állatorvoshoz, mert kedvencünk élete múlhat a gyors beavatkozáson. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha az eb vizelete vörhenyessé, barnássá válik (babesiosis). A kutyások között elterjedt TÉVHIT, hogy van “kullancs elleni oltás”. Nos, ilyen oltás nincs. A kullancsok által terjesztett betegségek közül a Lyme kór ellen van védõoltás, illetve a babesiosis esetén is van lehetõség (bár meglehetõsen rövid idejû) védekezésre Utóbbi esetben a gyógykezelésre használt Imizol injekciót adjuk megelõzésképpen. Sajnos utóbbi esetében (ha egészséges állatot oltunk vele) az oltás helye igen fájdalmas lehet, jelentõs duzzanat keletkezhet a beadás helyén, ráadásul csak néhány hetes védettségre számíthatunk. Az esetlegesen beszakadt fejet állatorvossal kell eltávolíttatni.

Röviden a kullancsokról

Az állattartók zömében a kullancsokról az a kép alakult ki, hogy azok fentrõl, fákról, bokrokról “támadnak”, pottyannak a gyanútlan állatokra, emberekre. Valóban, a kullancsok egy része felülrõl “támad”. 1-1,5 m magasan fák, bokrok leveleinek naptól védett fonákján bújnak meg (nem szeretik a napfényt – az számukra a kiszáradás következtében végzetes), onnan “vetődnek” rá melegvérûekre. A paraziták másik csoportja azonban lentrõl “támad”, azaz az aljnövényzetben (pl. fűszálak fonákján) állnak lesben, és az ott járó-kelõ állatok ill. ember lábára kapaszkodnak fel. Gyakran találkozunk olyan kutyákkal, melyek lábujjai közé furakodik be a kullancs. Sokan azt hiszik, hogy kullanccsal csak erdõn, mezõn lehet találkozni. Sajnos ma már az a tapasztalat, hogy komoly kullancs fertõzöttséggel kell számolni a kertekben, városi parkokban is. De hogy kerül(t) a kertekbe is kullancs? A fertőződés legvalószínűbb módja: sünök közvetítésével. A sünök elszaporodása, kertekben gyakori megjelenése egyúttal a kullancsok elterjedését is eredményezte. Általánosan elterjedt tévhit, hogy a kullancsok csak melegben, jó időben aktivizálódnak. A valóság az, hogy amennyiben nap közben a hőmérséklet 10-12 °C fölé emelkedik, a vérszívók “megindulnak”. Ezért már tél végén – egy-egy melegebb napon – is aktivizálódhatnak. Ezzel szemben a közvetlen napfényt, a túlzott meleget nem szeretik, mert az számukra a kiszáradást jelenti, azaz elpusztulnak. Ezért ritkábban találkozunk rövid szőrű állatokon velük, ill. ilyen állatok esetében a fénytől védett testhajlatokban telepednek meg inkább.